TANULÁSMÓDSZERTAN TANÍTÁSA TOVÁBBKÉPZÉSRŐL
Sosem volt még ennyire fontos az önszabályozó tanulás kialakításának támogatása: a sok tekintetben változó tanítási-tanulási folyamatok szükségessé teszik a diákok kiemelt megsegítését a leghatékonyabb, mindannyiunk számára sikerélményt és motiváltságot eredményező tanulási folyamatok terén.
Iskoláinkban egyre több a tanulási nehézséggel küzdő diák. A problémák a gyerekek tanuláshoz való rossz viszonyában, szokásrendjük hiányosságaiban, tanulási képességük és az ehhez szükséges részképességek fejletlenségében, valamint a tanulási módszerekben és technikákban való járatlanságukban nyilvánulnak meg. A tanulásmódszertan ezekre a problémákra kínál hatékony megoldást: feltárja a tanulási-tanítási nehézségek hátterét, bepillantást enged a terápia és a rehabilitáció lehetőségeibe, bemutatja a tanulási szokások kialakításának eszközrendszerét, saját élményű feladatokon keresztül közel hozza a résztvevőkhöz a tanulási képességek fejlesztésének gyakorlatát, ennek munkaformáit (kooperatív technikák, oldó beszélgetések, kérdőívezés, játék
stb.) az egyes részképességek területén (figyelem, beszéd, hangos és néma értő olvasás, emlékezés, gondolkodás), számba veszi a legfontosabb egyéni tanulási módszereket, megadja az alapokat a tanulásmódszertan iskolai órarendbe és tanítási szakórákba illeszthető tanítására, felkészít a rendelkezésre álló taneszközök használatára, a tanítás során követendő szemléletmódra és jelzi a sikeres megvalósításhoz szükséges iskolaszervezési feladatokat. Felhívja a figyelmet a szülőkkel való együttműködés szükségességére és lehetőségeire.
A TANULÁSMÓDSZERTAN TANÍTÁSA – tematika
30 órás, 30 kreditpontos továbbképzési program (akkreditáció száma: 5/10/2023)
A képzés célja :
Gyakorló tanárok felkészítése a tanulás tanítására, a gyerekek tanuláshoz való viszonyának pozitív irányú megváltoztatására, tanulási szokásaik formálására, a tanuláshoz nélkülözhetetlen alapképességeik fejlesztésére, saját tanulási módszerük kialakítására. A tanulási képességek fejlesztésének integrálása az iskolák pedagógiai programjába és a szaktárgyak tanításának módszertanába.
A képzés felépítése:
- A továbbképzés programja és követelményrendszere, ismerkedés, ének, közösségépítés: 2 óra
- A tanítás-tanulás folyamatában résztvevők problémáinak összegyűjtése, elemzése: 1 óra
- Motiváció: a tanuláshoz való viszony elemzése, formálása a tanári gyakorlatban: 2 óra
- A tanulás tanításának programja, a tanulás tanításának rejtett és nyitott tanterve: 2 óra
- A tanulási szokások feltárása (napi ritmus, szokásrendszer, időmérleg) és alakítása: 1 óra
- Figyelemfejlesztés: az észlelés, a figyelem fajtái, terjedelme, figyelemfejlesztő gyakorlatok: 3 óra
- A beszéd fejlesztése: beszédtechnika, kifejezőképesség, gyakorlatok: 3 óra
- A kifejező, hangos olvasás, gyakorlatok: 1 óra
- A néma, értő olvasás, a dinamikus olvasás: olvasásfejlesztés számítógéppel: 2 óra
- Az emlékezet fejlesztése: típusok, memoriterek, mnemotechnikák : 2 óra
- A gondolkodás fejlesztése: kérdéskörei és tanítása: 3 óra
- Korszerű technikák a tanulói képességek szolgálatában: 3 óra
- Korszerű tanítás- és tanulásszervezés, mint a tanulás tanításának megvalósítása: 4 óra
- A tanfolyam zárása: 1 óra
A teljesítés követelményei: Beszámoló dolgozat, önreflexió (a képzést követő 2 hónapon belül)
A résztvevők a továbbképzést és az egyéni felkészülést követően olyan tanulásmódszertani vagy szaktárgyi órákat tartanak, melyeken hasznosítják a megismert tanulásmódszertani szemléletet és melyekbe beépítik, alkalmazzák a tanulási képességet fejlesztő gyakorlatokat, módszereket és munkamódokat. Mindezek alapján az ajánlott témáink: tanítási tapasztalatok összegzése; tanulási diagnózis egy gyermekcsoportról; esettanulmány készítése tanulást segítő foglalkozásokról (csoportos vagy egyéni eset); óraterv készítése a tanultak beépítésével.
A képzés díja: 45 000 Ft/fő. Tanári karoknak, csoportoknak kedvezményt biztosítunk.
A továbbképzésen való részvételt igazoló tanúsítvány csak a foglalkozásokon való 90%-os részvétel, és az írásos beszámoló beadása esetében adható ki. A részvételi díj visszaigénylésére sikertelen teljesítés esetén nincs lehetőség.
Taneszközök:
- Tanulásmódszertan tankönyv 5-8. (Oroszlány Péter, 2003):
- Tanári kézikönyv, 5-8. (Oroszlány Péter, 2003) – tanítási tanácsok, módszerek
- Tanulásmódszertan tankönyv középiskolásoknak (Oroszlány Péter, 2005)
- Tanári kézikönyv, középiskola (Oroszlány Péter, 2005) – tanítási tanácsok, módszerek
- Filmek DVD-n: Tanulási szokások, A tanítás gyönyörűsége, Ébredj a nappal, Zsinórvarázs, Fajátékok
- Dinamikus olvasásfejlesztő program – CD és füzet
Intézményünkben díjmentesen igénybe vehető szolgáltatások:
- Előzetes tudásszint mérés
- Képzési szükségletek feltárása és képzési tanácsadás
KÖVETKEZŐ KÉPZÉSI IDŐPONTOK, HELYSZÍNEK:
ONLINE: 2025 március 24 – 25. és 31.
2025 augusztus 28 – 29 – 30. (3 teljes nap)
SZEMÉLYES JELENLÉTI TOVÁBBKÉPZÉSEK:
- 2025 augusztus 25 – 26 – 27., BUDAPEST (3 teljes nap)
A KÉPZÉST KIHELYEZETT KÉPZÉSKÉNT IS SZERVEZZÜK, min. 12 fő jelentkező esetén (akár több intézményből is) – IDŐPONT EGYEZTETÉSSEL. VÁLLALJUK A JELLEMZŐEN FREKVENTÁLT IDŐSZAKOKBAN IS A KÉPZÉSEK MEGTARTÁSÁT: pl. JÚNIUS MÁSODIK FELE, AUGUSZTUS VÉGE. Lehetséges időszervezés: Három nap egymás után, vagy, 2 x másfél nap 1-3 hét különbséggel: pl. péntek du. és szombat egész nap.
A JELENTKEZÉSI LAP ITT letölthető.
A KÉPZÉS TÁJÉKOZTATÓJA ITT letölthető
Oroszlány Péter gondolatai a tanulásmódszertan tanításáról:
“…A tanár kereső ember. Nem pénzt keres elsősorban, hiszen hivatásból dolgozik a jövő nemzedékén, ezért munkájának anyagi feltételeit az államnak kell – vagy kellene – szavatolnia. A tanár keresése arra irányul, hogyan, milyen kapcsolatteremtési, konfliktus-feldolgozási beállítódással, milyen módszertani eszközökkel tudja tanítványait maga mögé állítani, hogy velük együtt tegye meg azt a felfedező utat, amit az emberi kultúra megismerése jelent. Abból, hogy a tanítás – a nevelést és az oktatást egyszerre értjük a tanítás fogalma alatt – személyfüggő, az következik, hogy miközben a tanár a megfelelő tanítási módszereket és eszközöket keresi, egyúttal önmagát is keresi: miként tudna egyre alkalmasabb eszközzé válni a tudás és az emberség átadásában. …” Oroszlány Péter, 2001
Amikor a tanítás-tanulás folyamatában felmerülő nehézségeket gyűjtjük, négy nagy problémacsoport különíthető el egymástól:
- nem megy jól a tanítás, mert a gyerekeket nem érdekli a tananyag, nem szeretnek tanulni, nem érdeklődnek kellőképpen a világ iránt, belső motivációjuk kevés;
- nem megy jól a tanítás, mert a gyerekek szokásrendje kialakulatlan, életmódjuk, életritmusuk nem szolgálja kellőképpen az iskolai kötelezettségeknek való megfelelést;
- nem megy jól a tanítás, mert a tanuláshoz nélkülözhetetlen alapképességek nem fejlődnek ki a követelményeknek való megfelelés szintjére;
- nem megy jól a tanítás, mert a gyerekek nem sajátítják el a tanulás célszerű és hatékony módszereit, nem tanulnak meg elkötelezetten tanulni.
Ha megvizsgáljuk, hogy milyen tényezők állhatnak ezen problémahalmazok mögött, négy felelősségi kört húzhatunk meg, amelyek egymástól is függenek, de el is különülnek:
- a nehézségek okozója maga a pedagógus, mert nem kellő mértékű a hite, tudása, elkötelezettsége, nem dolgozik eléggé legfőbb munkaeszközén, a személyiségén, hogy egyre alkalmasabb legyen feladatai ellátására;
- a nehézségek oka a tantestület, mert tagjai nem képesek igazi nevelőközösséget, tanári műhelyt teremteni, nem hozzák létre azt az alkotó értelmiségi légkört, amelyben együtt dolgoznának a gyerekekkel kapcsolatos közös problémáik megoldásán;
- a nehézségek oka a hazai közoktatás-politika, mert nem teremt olyan körülményeket, amelyek “helyzetbe hoznák” a tanárokat, fukarnak bizonyul a tanítás anyagi feltételeinek megteremtésében, nem ad közösségi-szellemi hátteret ahhoz, hogy a pedagógusok azonosuljanak azokkal az emberi-társadalmi perspektívákkal, amelyeket zászlójára tűz, nem képes megteremteni a többé-kevésbé pártsemleges nemzeti közoktatás-politika biztonságérzetét;
- a nehézségek oka a jelenkori családi és társadalmi közeg, amely elsődleges meghatározó erejénél fogva olyan lelki-szellemi és nem ritkán fizikai állapotba hozza a gyerekeket, hogy azok alkalmatlanná válnak a hagyományos értelemben vett iskolai munkára.
A tanulásmódszertan a maga sajátos eszközrendszerével ezekre a nehézségekre keres megoldást. Megkísérli azoknak a területeknek a pontos meghatározását, amelyek az iskola felelősségi körén belül esnek. Nem hárítja el tehát az unalmas órák, a szoktatás és a gyakorlás hiánya, az átgondolt és folyamatos képességfejlesztés és a tanulási módszerek megtanításának elmaradása miatti felelősséget, hanem éppen magára veszi, és teret kínál a hiányosságok pótlására. Más szemléletben tanít, mint amely e hiányokat létrehozza.